Unesco Vilagorokseg resze Hoi An, a kinai kereskedovaros, ami a japanok altal epitett hidjarol hires. Hogy is van ez? Hoi An a Thu Bon folyo deltaja kornyeken fekszik, es mint ilyen Kozep-Vietnam (ahogy a regi Cham birodalom kozpontja is errefele volt) kikotovarosa volt sokaig. Itt eltek egymas mellett kinaiak, vietnamiak, japanok es egyeb kornyekbeli hajosnepek. Persze kinaiak voltak a leggazdagabbak, a centrumban, a legszebb hazakkal, legjobb kozossegi elettel. Erre a japanok gondoltak: nem jarja, hogy ok meg el vannak szakitva a bulibol, hat epitettek maguknak fedett hidat (biztos akkor is sokat esett az eso) meg az 1500-as evek vegen, hogy benne legyenek. Egesz szep kis hid. Nem olyan, mint a Nikkoi csaszari hid, kicsike szegeny, utott-kopott, amolyan provincialis, de azert megiscsak ivelt, ugyhogy japan.

Namarmost, tortent egyszercsak, hogy a kereskedok eszrevettek - mar nem is olyan konnyu kijutni a tengerre: tiszta mocsar az egesz folyo. Nosza gondoltak: vessunk inkabb rizst a folyoba! Ezt a jo szokasukat nem is feledtek, ma is tobbszor megviccelt a szakado esoben, mert sohasem tudtuk eldonteni, hogy rizsfoldeket, vagy a folyot latjuk, pedig az eligazodashoz jol jott volna.

Ha rizst jol is lehetett termeszteni, kereskedni viszont annal rosszabb volt. Visszaesett a forgalom,  a konjunkturanak bealkonyult, gondolom hatalmas inflacio, recesszio, minden, amit a jelen valsagbol is jol ismerunk. Lenyeg, hogy mint jelentektelen kisvaros erte meg a francia kolonializaciot, aminek koszonhetoek a varos boulangerie, cafe es egyeb kulinaris nevezetessegei. Ennek koszonhetoen harcok sem igen voltak, sot valahogy az amerikai tobb ezer tonnanyi robbanoanyag is a szomszedban robbant. (Peldaul a My Son-i 10 szazadbeli cham tornyokat talaltak meg a Viet Congok, hogy aztan szonyegbombazassal kifustoljek oket onnan az amcsik, no meg persze kozben ket tegla nem maradt egymason a ma mar szinten vilagoroksegbol, de ez persze mar mas tortenet...)

A kisvaros tehat ma az egyik leghangulatosabb hely egesz vietnamban: picike, konnyen bejarhato, tele van regi hazakkal, epuletekkel, templomokkal - akar 300 eves kereskedohazakba is bemehetunk, ahol az orokosok (? vagy a kommunizmus orokosei?) kezzel keszitik a wontongot a masnapi ettermi asztalokra - kozel a tenger a hepajkodni vagyoknak, kifinomult a konyhamuveszet remek helyi specialitasokkal, mint a white rose (annyit elarulok, hogy rak van benne), koktelbarokkal... egyszoval a foldi paradicsom. (ma este pl. attila red crab-et, voros rakot evett, 600 gramm minimum, 3 hatalmas darab!, en sem szerenykedtem, tengeri nyarsat ettem, + 2 koktel + 2 frissen facsart gyumolcsle + 2 bananvirag, kacsa, lotuszrugy es egyeb orultsegeket tartalmazo eloetelert sem fizettunk tobbet 7000 forintnal)

Egyszoval maga a turistaparadicsom, akar csak Szentendre nalunk. Hajnalban nyito templomaival, keso estig nyitva tarto boltjaival, galeriaival, fozoiskolaival (ami a helyi piacon kezdodik) valoban barmikor barkinek tartogat keresnivalot. No es persze a szabosagok. Az ember valogathat az anyagok, szabasmintak kozott, a bolt kozepen leul a helyi holgyek korebe, es kivalasztja, ami neki kell: dizajn, anyag, szin, barmit megalmodhat es barmi megvalosithato. persze neha meghuzzak a szalat, de a szabosagot is ki kell valasztani. Persze ez a turista-orientalt attitud azt is jelenti, hogy a helyi piacon, utcakon tobb a "feherember", mint a helyiek, mindenfele kiadasban, fiatal, oreg, gyerekes csalad rohangal. Hat ez van, ide nem azert jon az ember, hogy a helyiekkel talalkozzon, ahhoz kijjebb kell menni.

Es miert Velence? Egyertelmu, ma delutanra, az egesz napig tarto esozesek elarasztottak a varost: az elmocsarasodott folyo kilepett medrebol. Mivel most a szarazevszak van, nem hiszem, hogy baj lesz belole, de az etteremben, ahol vacsiztunk, szinte minden ev meg volt jelolve a szemoldokfan: a legnagyobb aradas, legalabb 2m-rel a kikovezett meder folott tetozve 1999-ben volt. Nem csoda, hogy olyan szornyen dohos az egesz varos: a hazak, szobak, agynemuk.