No ott hagytuk abba, hogy Jaisalmerben egy igen jo brahmin etteremben sikerult vegre fuszerszegeny es igen jo, kifinomult kajat ennunk. Meg a receptet is elmeseltek, bar az egyikhez valami eletemben meg nem latott fa ismeretlen reszet kell elobb megfozni majd megszaritani es rengeteg szegfuborssal, szegfuszeggel es fekete kardamommal megfozni joghurt es turo kozotti tejszarmazekban.

Ezutan szalltunk vonatra ejszakara, hogy megint agyban alvas helyett vonatozzunk. Ez volt idaig a legalacsonyabb kategorias utazas, mivel ebben a viszonylatban nem inditanak halokocsikat se legkondisat se anelkulit.

Igy egyszeru uleses utazas vart rank sok csillogo tekintet kereszttuzeben. Koran kimentunk az allomasra es a helyi koran erkezoktol ellesve feltelepedtunk egymassal szemben a ket szeles es massziv csomagtartora es hamarosan mar huztuk is a lobort. Persze elobb a cuccunkat hozzalancoltuk valami massziv strukturelemhez. Bar ezen az uton nem volt ra szukseg mivel minimal turista jar erre es igy rosszember sincs.

Szoval huztuk a lobort es mindektten azt kezdtuk el almodni, hogy valaki nagyon szepen enekel. Aztan felebredtunk es meg mindig nagyon szepen enekelt valaki. Egy affele helyi Berecz Andras, hasonlo hanggal es hasonlo kedellyel tartott hazafele es hogy a vonaton feltorlodott (ejjel 1 kor osztalykirandulasra utazo kisdiakokat) utasokat szorakoztassa a Ramayanabol kezdett el enekelni. Szep mely, kerek hagja volt. Idonkent prozaba valtott. A kisdiakok nemelyike is ismerte a szovegeket es egymasnak felelgettek. Amikor latta emberunk hogy felebredunk minden passzus vegen leforditott roviden mirol is van szo. A hangulatot fokozta, hogy a rekeszunkben uldogelt meg ket szinesen oltozott se-ferfi-se-no is, ebben a kulturaban eleg sok ilyen van, funkciojuk szamomra meg nem tiszta majd utana nezek. Igen kellemes meglepetes volt a dalos ember, mert az elotte levo ket napot azzal toltottuk, hogy a helyi eposzeneklo bardokat hajkurasztuk hiaba. A kb 400HUF os vonatut alatt meg hazhoz jott.

Szakmaja amugy vofely, azaz eskuvokon enekel es vezenyli a tradiciokat professzionalisan. Kesobb csuruban volt szerencsenk vegignezni egy indiai eskuvo teljes foto dokumentaciojat egy kedves csaladnal (akik amikor beneztunk a hazuk udvaraba rogvest be is hivtak teara, dinnyere es beszelgetesre). Nos egy ilyen moka 5-7 napig tart es rengeteg aldast osztanak a nepek egymasnak, hogy a ket csalad alaposan osszeforrjon. Szoval kell egy ilyen szokasokat ismero bard.