Az ujabb vonaton ejszakazas utan reggel 7re megerkeztunk Bikanerbe. Utban Csuru fele jartunk arra mert ott kellet atszallni. Tobben is kerdeztek mi a szarnak megyunk mi oda, ugyanis egyik sincs benne egyik utikonyvben sem. Az a jo, nem jar ott turista, tehat kedvesek az emberek. No jo Csuruba egy Couchsurfinges lakik aki szepen fotodokumelta a varost es igen felkeltette az erdeklodesunket. Lasd alant.

Szoval Bikanerben volt idaig a legbudosebb, ugyanis a varos meg rovidnadragban jaro resze iskolaba indulas elott dolgat a haz elott vegezte, bele az utca szelen hompolygo kis nyilt csatornaba. A zart illemhely hasznalato joga ugylatszi erettsegihez kotott. Ennek megfeleloen szep sargasbarna hompolyeg kuszott maszott a jardak szelen. Szoval mersekelt lelkesedessel kovalyogtunk a mar reggel 8kor igen meleg varosban, hogy ujabb szep rajastani homokkofaragasos hazat lassunk. Nem is villanyoztak fel amiket lattunk am aztan nagy meglepetesunkre egymas utan bukkantak fel az igen szep, europai normaknak megfelelo Art Deco epuletek, jo es rossz, de mindenkeppen megovando es megtekintendo allapotban. Eleg nagy szivlapat utes volt az arcba ilyet latni a szaraz fosszagu varosban. Tetszett is nagyon.

Egy ideig tekergettuk az agyunkat, hogy hat ezek meg hogy kerultek ide, aztan Csurut is megnezve osszeallt a kep: Rajastanban igen gazdag emberek eltek (no meg igen sok szegeny akit koverre hiztak eleinte), ugye ezek voltak a Maharaja-k. Akik az angoloktol eltanultak, hogy a penzuket europaban koltsek el (eleg sokan eleg hamar az osszes penzuket elkoltottek), majd amikor hazatertek a helyi kivagyisagot folytatva (azaz a soktornyos palotak epiteset) elkezdtek az akkori idok szellemeben palotakat epiteni. Tortenetesetn a csurui rajak 1920 es 30 kozott jartak europaban, innen az Art Deco.

Delutanra etertunk Csuruba (5 ora buszozas) es itt is elkezdtunk cserkeszni. No itt kicsit korabban rajzottak ki a rajak, ennek megfeleloen egy korabbi epiteszeti stilus (ezuttal egyedi, en neoreneszansznak kereszteltem) keletkezett. A homokkofaragasokat es cikornyas tornyokat mas cikornyas tornyok es az indiai muveszetben gyokerezo freskok valtottak fel. A freskokon az indiai panteon jelentei, hires ferfiak kepei es europai eletkepek (gozmozdony, gozhajo, automobil) valtakoztak. Az utobbi a haz gazdajanak europai utazasairol volt hivatva hivalkodni. Van vagy 50 gyonyoru szep nagy palota a varosba, mind kicsit mas. A csuruiak vagy tonkrementek az Art Deco korara vagy elkoltoztek mas varosokba es a palotakat itthagytak. Szegenyek nemelyike igen rossz allapotban van, pedig oltalmat erdemelne. Rengeteg fotot csinaltunk roluk maradjon meg beloluk valami.

Mint tobb kedves spontan vendeglatonktol megtudtuk a hazak egy reszenek gazdai azota meg gazdagabbak es hogy jobban menjen az uzlet (foleg textilgyartas es kereskedes) atkoltoztek Calcuttaba, Delhibe es Mumbai-ba, nemelyik evente egy kis idore hazalatogat meg.