Hat eddig azert leginkabb csak turistak altal latogatott videkekekn jartunk. Most 2 napos autozassal megjartuk az egyik folyo volgyet be nyuigat fele a Karib tengertol. Itt gyakran kellet gasznalnunk a 4 kerek meghajtast, idonkent felezovel, sot differencial zarral, mert meredek es saros volt. A cel a Hitoy-Cerere National Reserve volt, ahol bent a hegyek kozott van egy kis kutato allomas. Odaig mentunk be, A meredek hegyi esoerdok leginkabb a folyomedreken keresztul kozelithatok meg. Mi is igy tettunk. Tornacipoben  alegjobb nyomni, mert gyakran kell terdig vizben gazolni es a kovek csuszosak. A fiuk nagyon elveztek a dolgot. Az egyik napon a folyoban gazolva jutottunk be a volgybe nehany kilometert, nagy furdesekkel kombinalva. Kozben beallt a turacucc, viszunk magunkkal vizallo zsakot es ha jon a szokasos delutani felhoszakadas, levetkozunk, a szaraz ruhakat eltesszuk, majd amikor elallt visszavesszuk. De mint irtam az eso meleg a levego paras, nem fazik az ember. Aztan eso kozben meg ugyis vizes, jokat lehet furdeni. A viz fincsi es nincs benne semmi miazma. Ugye nem afrikarol beszelunk ahol a vizekbe inkabb nem megy be az ember. Igaz ott evolvalodott az emberiseg es ehhez a parazitak.

Az allomason egy svajci PhDista lannyal talalkoztunk aki a deneverek viselkedeset vizsgalta. O mar 3 reszletben 10 honapot lehuzott itt es remek egeszsegnek orvendett, szoval tole lehetett tudni mire kell vigyazni. Nagyjabol semmire. A kigyokra kell kicsit odafigyelni, de en mindossze egy 20 centis kis barnaval talalkoztam. A szabaly az volt hogy en mentem elore a machetevel es utanam a tobbiek.

A delutani tura utan visszaautoztunk a helyi falu kocsmajahoz, ahol sorozes utan a ahelyiek mar kerdeztek is, hogy itt alsunk-e. Ott is aludtunk. Rengeteg madar volt a kocsma korul. Masnap reggel vissza es az elozo nap felfedezett erdei osvenyeken turaztunk bent az erdoben. Lattunk 2 fele nyilmereg bekat is. A tobbit mondjak a kepek!