Mire ezt olvassatok mar repulon leszunk!

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az ejszakat egy remek helyen toltottuk egy kis oldalkrater fuves, viszonylag szelmentes aljaban. Reggel csodalatos napsutesben melegitettuk fel magunkat. A szomszedban egy svajci csapat taborozott hasonlo felszerelessel, mivel ok is NomadAmericatol bereltek a jarganyukat. Elinbdulas utan gyonyoru felhoket es mezoket lattunk.

Sikerult az utolso turanapra is egy kellemes kirandulast talalni. Az Irazu oldalaban a nemzeti parknak van egy masik resze, ami egy 1963as mindent letarolo kitores utani ujraindulo erdoben kinal setakat. Eloszor remalomnak tunt, hogy mindenfele ide nem illo fenyofak es eukaliptuszok kozott megy be az ut, de elolvasva, hogy a tarolas utan mindenfelekkel kiserleteztek, kicsit megertobbek lettunk. Az egyik lehetseges turautvonal egy 30 eve lezart aszfaltuton haladt. Azert valasztottuk ezt, mert itt a helyi novenyzet alkotott erdot. Az ut nagyon vicces volt, idonkent lepcsok voltak benne, de leginkabb nottek ra a fak. Mindig is szerettem az ilyen poszt-apokalo[tikus utakat. Szep joslatai hogyan fog kinezni Anyabolygonk az emberiseg eltunese utan nehany evtizeddel. Megnyugtato.
Amugy a terep a sok esoerdo (ami azert nagyon jo) utan, szivmelengetoen hasonlitott a mi magyar kenyelmes merseklet ovi erdoinkre. Retek, patakok, lehetett a fuben hevereszni es az atszurodo napfenyt elvezni (ezt csak ovatosan 2600meteren). Szoval igen jol ereztuk magunkat, bogarasztunk, toltottuk az idot. A hegyrol lejovet nezegettuk a szep krumplifoldeket es mar haza gondoltunk.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Szoval ez az utolso termeszet beszamolo. Jon majd meg egy csomo turaertekeles, osszefoglalas az elkovetkezo napokban. De azert holnap mar az otthoni huslevest, teliszalamit, KENYERET!!!! fogjuk varni. Nagymamaek varnak minket otthoni izekkel. Msanap az elso dolgom az lesz, hogy elmegyek a Pizzicaba es eszek vegre egy szakerto ember altal keszitett tesztan csodalatos ratetet!